Tisztelt Elnök Urak, Elnök Asszony, tisztelt Nagykövet Urak, Püspök Úr, tisztelt Emlékezők!
“Gondolj arra: föl kell építeni a békességet ezen a világon. És békességet építeni csak jóindulatból lehet.”, fogalmaz Wass Albert.
Ha magunk elé képzeljük a csúrogi Megtépázott Krisztus emlékművet, vagy végignézünk ezen a felújított templomon, igazolódni látszik a költő gondolata, mert azon túl, hogy a csúrogi tömegsír környéke egy gyászhely a magyarság számára, 11 éve a megbocsátást és egymás veszteségeinek elismerését is szimbolizálja, ahogyan teszi ezt ez a templom is.
1944 októberének és novemberének tragikus eseményei az egész délvidéki magyar közösséget érintették, így az én családomat is, Fremond dédapám a bajmoki tömegsírok egyikében nyugszik.
Az élet körbenövi a veszteségeket, s a mi dolgunk, hogy a fájdalmas emlékeket nem feledve, kellő tisztelettel adózzunk minden ártatlanul kivégzett áldozat előtt. A veszteség szétszakított minket, a béke, egymás veszteségeinek tiszteletben tartása pedig összeköt. Nem kisebb egy szerb család vesztesége, mint egy magyaré, a fájdalom nem köthető nemzetiséghez. Az ártatlanul kivégzettek mind áldozatok, egy vérzivataros időszak áldozatai.
A Magyar Nemzeti Tanács elnökeként óriási megtiszteltetés ma itt lenni és itt állni, Önök előtt. Köszönöm tisztelt elnök urak a jelenlétet és a támogatást a vajdasági magyar közösség nevében!
Ma 80 évvel a vérengzéseket követően, újra meggyőződhettünk arról, hogy a szerb-magyar kapcsolatok nem csak szavakban, szimbolikusan léteznek, hanem a mindennapokban is.
Öt évvel ezelőtt, néhai Pásztor István elnök úr az utolsó Csúrogon elmondott alkalmi beszédében örökérvényű kötelezettséget rótt ránk: közös felelősségünk, hogy ne hagyjuk relativizálni a borzalmat és ne keressünk magyarázatot a bűnökre.
Mi, vajdasági magyarok tudjuk, hogy a békéért mennyit kell dolgozni. Hála a kitartásunknak, a békeharcosoknak, hála a jóérzésű magyaroknak és szerbeknek, hála a történelmi megbékélésnek, végre méltó emlékhelyeken emlékezhetünk Vajdaság-szerte. Ezt évről-évre folytatni kell, példát mutatva ezzel a jövő generációi számára és fontos a további emlékhelyek felállítása is.
A háború viharában megsemmisült több katolikus templom is ezen a vidéken. Az 1901-ben felszentelt zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom azonban túlélte a vészterhes időket. A templom állapota az elmúlt évtizedekben egyre romlott. Elsőként a helybeli magyarok és szerbek szerveztek állagmegőrző munkaakciót 2016-ban, ezt követően pedig 2019-ben megkezdődött a templom tetőszerkezetének részleges helyreállítása a Teleki László Alapítványnak köszönhetően. Később a templom teljes felújítására is sor kerülhetett, hála Magyarország Kormánya és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának. A munkálatok értéke több mint 2 millió euró volt.
A vajdasági magyarok nevében is köszönöm, hogy felismerték a beruházás jelentőségét és lehetővé tették ezen jelentős sajkásvidéki templom felújítását.
Tisztelt Emlékezők!
A jövőben is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy évek múlva is, legyenek itt magyarok és szerbek, akik méltón emlékeznek meg ártatlan áldozatainkról.
Emléküket közösen kell őriznünk tovább!
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke